scudetto
Mármár lelkiismeret
furdalásom kezdett vala lenni, hogy íly önzően elküldtem mindenkit az anyámba, deazóta minden érintett folyvást bocsánatot kér tőlem. Apumat példul alig bírtam tegnap este leállítani a telefonban, hogy a közbe gyúlt spének legalább második köréből ne maradjak ki (klasszik csinovnyik para). Aztán ma elolvastam index
"ajánlóját" a nagy eseményről és tessék, már megint igazam. Csak a kapolcsot fikázó(!) cikk melletti keretest idézném:
"Bár kapolcsi riportunkban a szerző általában többes szám első személyben beszél, ez kizárólag rá és útitársaira vonatkozik, vagyis álláspontja nem tekinthető az Index szerkesztőségi véleményének. A csendes többség a Kapolcs szó hallatán úgy reagál, mintha olyasmi hangzott volna el, hogy Hobo verslemeze, Ráckert, Teva szandál, mozgásszínház, dobozgitár, búzacsíra, boroskóla, igényes rockzene, Farkasházy Tivadar, vagy fejpánt: rövid, előítéletes, idézhetetlen gyalázkodással. Előbb nyaralnánk a Maldív-szigeteken egy kis kunyhóba bezárva Tóbiás Józseffel és Répássy Róberttel, minthogy betegyük a lábunkat Kapolcsra, sőt akár a budapesti művészek által végletesen megfertőzött Balaton-felvidékre.
A hetvenes években született csendes többség nevében: a szerk."
Egyébként kisfejem teljesen üres, mivel egészen eddig egy hihetetlenül monoton és ostoba feladatot végeztem. Nem részletezném, hogy pontosan mit, mert hosszú és érdektelen, lényeg, hogy projekt kizárólag a "fel-le" kurzorgombok és az enter nyomogatásán alapult. Párnapos idomítással, semmi kétségem, akár egy laposféreg is betanítható lett volna rá, pedig ő aztán tényleg a rendszer alján. Ezekről a lényekről annyit kell tudni, hogy egy meztelencsiga úgy viszonyul hozzájuk fejlettségben, minta
Sansiro a
Siófok pályához (Révész Géza utca 11).
Laposféreg-guruságomat bizonyítandó elmesélem, hogy még ez a buta teremtmény is idomítható, sőt. Egy kísérletben a fénygyújtást etetéssel kapcsolták össze, minek segítségével a természetes közegükben fénytől parázó laposok viszonylag gyorsan fénykedvelővé váltak (azaz, ha gyúlt a pilács spuriztak a fénybe az elenniért). Nem egy nagy etvasz mondhatják erre sokan, és valóban ez eddig még nem túl ütős. Viszont, ha hozzáteszem, hogy a perverz kutatók ezután fogtak egypár idomított férget, majd feldarabolták őket (íme a hála a továbbtanulásért) és felzabáltatták az oktondiakkal (kezd szimbolikussá válni a dolog). Na vajon mi történhetett? Az mit magunk se hinnénk: az okosakat felzabáló okítatlanok egyszerre fénybuzik lettek. No lám, no lám, fura dolgok szerteszét.
még az a kifejezés is eszembe jut erről, hogy "falja a könyveket" de nincs kedvem beleszőni, viccesedjék magában.
Egész nyáron egyetlenegyszer,
kétésfél napra szerettem volna lemenni a barátaimmal a családi nyaralóba, melynek létéhez anyum pénze és az én tízéves rinyálásom kellett (kilencévig hallgattam: minekaz, ugyse használnánk), erre apám kitalálja, hogy ő mégis kurvára leakar menni kapolcsra sarus-farmerrövidnadrágos-sznobot játszani, bázisnak persze csak akarattya felel meg, így baszhatom az egészet. Ha óriásgecilennék, még azt is hozzátehetném..., de nem teszem
a nagytalpú kurva úristen bassza rá az eget mártaistvánra meg az egész rohadt tarisznyás kócerájra
Tegnap mielőtt elpályáztam volna,
egyszerrecsak majd éves probléma oldódott meg hirtelen: hangja lett a gépemnek. A megoldást nem írnám le, minek égessem magam, bár az a tipusú egyszerű volt, amire csak véletlenül lehet rájönni.
Úgyhogy most elkezdhetek mp3-akat vadászni, hallgathatok
palotást a slágerrádió helyett, saz is kiderült, hogy egész jó zenék vannak a focásklippek alatt, stb.
Egyébként a fantommunkatársá válás folyamatának végén járok, lassan már nekem is kellemetlen, még szerencse, hogy megfelelően el tudom foglalni magam hálóval, különben baromi látványosan unatkoznék. (Recepcióskislány idejött asztalomhoz és a vállam felett sasolta mit csinál egy hozzámhasonló, éppen egy maradona-klippet néztem, ehhez képest sallangmentesen közöltem vele, hogy amit most lát az még az ebédszünet része, de majd később szólok, ha belefogtam a nagymelóba. Szólok azóta is.)
Mégszerencse, hogy holnap szerkesztőségi ülés lesz még elsem induló újságnál. Ki kell brusztolnom megfelelő mennyiségű cikket és honort mert innen már mennem kéne, meg nem is maradnék.
le is lépek
most
Legyünk őszinték:
Az elsőszámú munkahelyemre csak focivedeókat letölteni járok be. Mondjuk ma beültem egy filmes megbeszélésre, hol egy olyan projektről volt a szó, miről korábban még nem hallottam, perszehogy mondtam két annyira okosat, még most is pislognak. Egyébként csak azért néztem be, mert filmeseketképviselő Bea vonzó nő. Azóta viszont a nagy semmi.
Fogjuk az időre, hogy ilyen D Nagy Lacásan bepirisztült hangulatom van, és éljük túl/felejtsük el gyorsan ezt a mai napot, részemről ehhez minden eszköz megengedett. Hogy mégse búcsúzódjon letargikusan, elmesélem Balázs Fecó szívrohamának igaz történetét. A Korál egykori frontembere, miként az róla köztudott nem veti meg az alkoholt (magyarul masszív ícs). Egyszer aztán alkoholos állapotjában szívrohamot kapott, melyből a konyhapadlón feküdve tért magához. Elmondása szerint azt sem tudta, hogy hol van, mi történt, egyáltalán reggel-é, vagy este? Mindazonáltal a napot valahogy el kell kezdeni, hogyan máshogy, mint a berögzült kávé-stúbbal... Arra már nem tér ki a történet, hogy végig tudta-e szívni a cigit, vagy már közben kapta a második rohamot.
Aztán bypass, smost már egy ideje újra énekelheti a homokaszélbent, bár a történet ezen vetületét ne tekintsük happyendnek.
szívós billentyűs
Az idő is szar,
Nekem sincs valami nagy kedvem, még dolgoztam is volna akár, annyira uncsi ez az egész. Közben, miközben semmi nem történik az ég világon, még baszogatnak is egy feladattal, melyre egyáltalán nem áll rá az agyam, ergó gondolkodni sem tudok rajt, csak idegesíteni magam.
Még a chat se ment távolivalakkor eztet meg végkép minek erőltessük.
mindenki haza menjen,
mennyek,
én meg hadd menjek
bárhova el.
