scudetto
Nemis tudom annyiminden, smégis nemsok ami történik, tehát:
Tegtnap este melegvíz fakadt otthon, sez bizony rejtély mer elvileg a villanyóra nem bírja el a vízmelegítőt, ráadásul ez empirikusan geprüft önkezű tesztelés által. Vagyis csoda történt, de ne is lepődjünk meg, hisz a csodák korát éljük, vagy legalábbis én, bár az előjelekkel néha gond van.
Mielőtt vizetfakasztottam vón moziba mentem Bettel, aki baromi szép volt és ijesztően jófej, de én se adtam alább. Megint sikerült egy olyan kedveset mondania, hogy percekig nem tértem magamhoz, úgy látszik ehhez különös tehetsége van, ami nem baj, ugyanakkor persze veszélyes reám nézve. Szal beültünk a filmre, amiről fogalmunk se volt, hogy mi, sőt a címét azóta se, viszont igen illusztris névsor szerepelt benne, többek közt Ethan Hawk meg valami sármosan macsós francia. Fel is tüntek nemsoká ezek ketten a vásznon, énmeg kérdeztem a kedvest (bevallható, némi féltékeny éllel), hogy akkor most ugye őrült szerencsésnek érzi magát, hogy egyszerre szemlézheti ezt a két sármőrt, mire aszonta télleg nem tér magához, hogy két kedvenc pasiját nézheti, miközben a harmadik meg ott ül mellette. Ezek után persze ma nem találkozunk mert tanul, amit én nemtok hová tenni, de lehet, hogy bennem a hiba és ez másnál télleg indok.
Befejeztem végre Dzsánni cikket, mondjuk amikor ma reggel rámcsörgött az összekötő teremtés, hogy csinálnék-e másfél oldalt a hatból némiképp morcos voltam (később tisztáztuk, hogy folytatásokban közlik le az egészet). Aztán összenyestem neki a másfelet, el is szállt, összenyestem hát megint, azt végre sikerült átküldeni (a két esemény között képzelhető mértékű kurvaanyázás). A tetszés, amit cikkem aratott, már említésre sem érdemes.
Miközben arra vártam, hogy gépem megnyissa a world-öt eszembe jutott egy módszer, amellyel minőségi munkára ösztönözhetnénk fusizó rendszergazdánkat. Nem túl bonyolult, csak egy nagy lavór víz kell hozzá, abban tartanám lenyomva a jóember fejét, amíg egyre lassuló pc-m megnyissa az éppen kívánt programot. Az említett worldöt talán még túlélné, az Explorer már necces, a Nero pedig még a gyöngyhalászok között is aratna.
Kaptam D-től egy levelet, melyben megpaskolja vállam nagyszerű blogomért, ezen felbátorodva kicsit olvasgattam saját archívjaimat és rá kellet jönnöm, hogy néha egész szórakoztató bírok lenni, szerénytelenség nélkül, úgy ám.
ps: Tibi kolléga ma nem jött dolgozni, mert nárcisz típusú virágot hajtott leánya ballagására, hiába mondták neki többen is, hogy az már bizony elvirágzott (az ígéret szép szó). Tiborunk enyhén világundoros és összeesküvés elméletes világában persze mögöttes tartalommal gazdagodnak az ilyesfajta események, most is megkapta a magáét a virágos maffia, amely mindig olyan virágot árul, ami éppen nyílik, és nem olyat, amilyen neki kellene (rohadékok). Egy ismerősének, akinél nárcisz után érdeklődött eképpen magyarázta el hogyan is néz ki a keresett tárgy: alul van a zöld, felette meg a virág. A legszebb az, hogy a komának ezek alapján sikerült a virágot beazonosítania. Egyre furább ez a világ.
Lightos betegség bujkál bennem, de ez most nem érdekes, nem erről akarok.
Tegnap este végre sikerült telefonon is normálisan kommunikálnom Bet-tel (26 perc, az már okés) úgyhogy lehet, hogy meglesz a péntek (főleg ha addig nem találkozunk, ami eléggé úgy tűnik). Viszont elfeledtem mesélni mit kérdezett tőlem ez a teremtés még az összejövésünk estéjén, amilyen szépet tőlem még lány soha, és nehezen, hogy fog valaha is.
Amikor focizol, pántot raksz a hajadba, mint
Totti?
Azóta sem lelem a szavakat.
Ahogy azt Tibi kollégától megtudtam, egy ilyen méretű ügynökségnél előfordulnak üresjáratok, és valóban már második napja pangás, amit személy szerint persze, gondolhatják...
Mindenesetre hasznosabb módját is el tudom képzelni a semmittevésnek a monitorbámulásnál, ezért úgy döntöttem, hogy ebben a félévben először (!) ellátogatok szeretett líceumomba (remélem helyesen használom ezt a szót, bár mérget nemvennék) és inkább egy tanár fejét fogom bámulni. Ha másnak nem is, de legalább a lelkiismeretemnek jót fog tenni. Persze sohsem tudhatni, lehet hogy ennek hatására éppen ma születik meg a fejemben
A gondolat, mely megoldást és gyógyírt jelent a világ minden bajára, még a reménytelennek tűnőkre is.
Álomvilág virrad majd akkor reánk: Schumachert anyázzuk, amikor bénázik Zsolti előtt, aki köröz, a szittyák a nagymagyarország matricát kapargatják autójukról, mert rájöttek, hogy kínos, a
Demokrata közvéleménykutató-céget bíz meg, mivel a munkatársak és haverok interjúvolását már nem érzik objektívnek. Gergényi színes ingeket vásárol, Megyó aszongya "
útelágazás", és nem tűnik fel senkinek, Viktor megkapja az őt megillető elnöki széket (
MLSZ), Kunos vétózza Ibolya kegyelmiét, Koltai Gábor kisebb ballagásokon és esküvőkön videózik, hogy fel ne kopjon az álla, a VV.4 érdektelenségbe fullad, mivel a lakók egész nap a kanapén, vagy a kertben pusztulnak bespézve és nem hajlandók a hajszárítón veszekedni, a válogatott pedig Mészöly "magyardeschamps" Géza vezetésével elhozza a
Rimet kupát. A döntőben sima 4:0 Brazília ellen (Feczesin 2, Kanta J, Ronaldinho öngól), a mérkőzés után az évek óta Szolnokon játszó Kaká honosításért könyörög: "Szeretnek nyerni kupat valogatott, szeretem ez a orszag, szeretek magyarok".
Már csak párat kell aludni.
Dazed and confused, hogy egy antik Leccepelin idézettel nyissak
Ami biztos a
Scudetto a Miláné, ennek elvileg össze kellene törnie, de már rég lemondhattam a juvécskémről. Most inkább Lippi távozása szomorít, kábé két hétig izgalmas lesz az új edző, Prandelli, Deschamp, vagy Del Neri? aztán jönnek a szürke hétköznapok és egyre jobban fog hiányozni a diszkrét szivarfüst-felhő a kispad környékéről. Nna mindegy, ezen változtatni úgyse, sahogy a manapság legtrendibb keleti bölcsesség, vonatkozó passzusa mondja:
„Uram, adj nekem nyugalmat, hogy
elfogadjam azokat a dolgokat, amelyeket
nem tudok megváltoztatni... Vagy legalább, ha spanglit küldenél."
Térjünk is áta lányra, pénteken parádéztam és gyakorlatilag szákoltam is a teremtést. A szombat is szépen alakult, viszont a vasárnap teljes gáz lett, vagy nem is tudom. Mindenesetre ma nem találkozunk, és nagyon meg lepnék lepve, ha pénteken még mindig járnánk. A hiba kivételesen nem az én készülékemben, nekem legalábbis nagyon úgy tűnik, hogy Betnek komoly személyiségzavarai vannak, leginkább skizoid depressziónak vélném, de kurvára nem értek hozzá. A lényeg, hogy túl sokat kattogott szintetikus fehér porokon, így gyakorlatilag kiszámíthatatlan, hogy mitől milyen kedve van(lesz), ráadásul a mimikája durva minimál. Ha mosolyog, azt még felismerem, de a többi arckifejezés (apátiától a boldogságig) talán csak
Steven Segalnál ilyen egyforma. Ráadásul alig ismerem, úgyhogy nem lett könnyebb vele az életem egyáltalán, ne tessék irigyelni (pedig jónő).
Máma történt még egy interjú
Giannival a hungarotaljánnal, végülis nem volt vészes, persze ehhez az kellett, hogy az "ól you need" témának közelébe se mentem.
Ja igen, persze az eltelt napok alatt Eu-komform lettem (én volnék a kultúrexport, vagy mi), bár az ünnepségsorozet egyetlen állomását sem tekintettem meg. Illetve dehogynem, az éjféli tüzijátékot Újpesten Bet erkélyéről, ő a lapockámat simogatta (ez a gyengéje) én a fenekét. Az az öt perc, az kurva jó volt.
