'sztétika szakos volnék
de ne kérdezd ez mit jelent, művészetfilozófiát illetőleg kompetenciámat nem érzem terjedni sokkalta tovább, mint korábban. Ragadt rám azért ez-az, akár a kosz, de nem vagyok a tanszék büszkesége, és viszont.
Tudni persze tudom, mi a szép.
Öcsibá visszahúzós csele,
az a lövésem a múlt héten,
Palotás atlétájára mosolyogni,
belefeledkezve végig maradni,
munkába indulókkal a villamoson hazafelé,
vagy este tízkor bigmac reggelire,
ketten egyszerre mondani szavakat,
reménytelen gondolkozni hasonlaton szemére,
egymás nézésében elveszni szótlan,
ölelni, mint bordák a szivet,
együtt feküdni sötétben és világosban kelni,
százszor mondani: én is
nagyon