Azért fáj a torkom, mert köhögök, vagy azért köhögök, mert fáj? Nocsak-nocsak, micsoda tyúk-tojás problémákkal szembesülhetni egy patikában.

Némi tanakodás után az első változat mellett döntöttem, majd a megfelelő gyógyszer birtoklásának tudatától szinte félig gyógyultan lépdeltem haza (semmi feketeribizlis italpor kéremszépen, valódi betegségre valódi pirulát). Mondhatni már „külsőleg” is hatásosnak bizonyult a szer, tablettától szép teljesítmény. Ezen felbátorodva meg is kóstoltam (egyszerre csak egyet, az ismeretlen cuccokkal nem árt óvatosnak lenni) ám sajnálatos módon orálisan lényegesen kevesebb pozitív hatást nem fejtett ki a vártnál (konkrétan semmilyet) így felhagytam vele.

Két nap ájult alvás után elegem lett az egyes országokban ló-nyugtatóként használatos neocitranból is (tényleg mi az istent rakhatnak bele, és főleg minek, ami egyből leoltja a fejekben az összes villanyokat?) és visszatértem az ősi módszerekhez: kifüstölés, fertőtlenítés. A betegség lefolyását vélhetően nem gyorsítottam ezzel, ellenben a komfortérzetem príma és közben bármikor játszi könnyedséggel utánzom egy cigarettát életében először letüdőző bölény akusztikus megnyilvánulásait (hasznos képesség, gyakran kapóra jön). A fertőtlenítés természetesen kizárólag növényekből készült főzetekkel történik, a kifüstölés pedig másféle növényekből készült egyszer-használatos inhalátorok segítségével. Mindezen dolgok természetesen közel sem olyan érdekesek, mint Távoli közelisége, amely közvetve tán betegségem valódi kiindulópontjának is tekinthető. Legalábbis, ha hiszünk azoknak, akik szerint napi 3-4 óra alvás sok munkával és intenzív kicsapongással kombinálva nem acélozza az immunrendszert. Belegondolva, hogy a felsorolt faktorok egyenként is igen komoly veszélyt hordoznak, kénytelen vagyok egyetérteni ezekkel a nézetekkel. Mielőtt még megszólnának, hogy mégiscsak micsoda dolog másokra mutogatni mikor magamnak kerestem a bajt, sietve mondom: köhögnék egy életen át, ha ez kell a szerelméhez. Ami persze ebben a formában megint csak csúsztatás, hiszen önkényesen okká nemesítettem az okozatot. Ellenben a gyógyszertári paradoxon hirtelen gordiuszi megoldás kap, mert ám nem a torkom fájt előbb, vagy a köhögés, hanem a szívem.  ¶ 16:47 0 comments