Ahoj!

Tegnapi depresszióm már a múlté, máma friss vagyok és tettrekész. A pázmányra továbbra se néztem ki (lassan Örökös szintű struccpolitíker vagyok), mintahogy a többi nyomasztó ügyemmel sem haladtam tapodtat se, viszont este kezdődik a focaedzés, ami arany ragyogással vonja be napomat.

Jókedvemhez valószínűleg hozzájárul, hogy tegnap egy szívemnek (és szememnek) kedves teremtéssel találkáztam. A kilátások nem rosszak, bár ő egy kissé aggódik, hogy úgy fogok járni, mint a korábbi fickói, akik máig a betegei maradtak. Egyszóval félt engemet a drága, ami nagyon kedves dolog tőle, noha némiképp mosolyogtató is, főleg, ha tudjuk, hogy ő csak az egyik vas a tűzben.

Merthogy a síelésen igen megkedveltem egy tüneményes lányt, akiről most túl sokat nem fogok írni, mivel (egyelőre) rendelkezik egy fickóval, aki (egyelőre) nem én vagyok. (persze ettől még ömlenghetnék róla, de korán van még ehhez).

A harmadik vasam éppen most kap madárinfluenzát.

A negyedik, hahh a negyedik, rá jelenleg gondolni sem érdemes.

Gian Giacomo Geronimo Újház



  ¶ 10:00