Igazából valami olyasmit kellene írni, amitől hazajösz. Mondjuk, hogy milyen nagyon jó volt Cinetripen, ami exclusive pesti mulatság, meg az idő is meseszép, (egy kicsit hideg van). Villamosaink szép sárgák, az utcák meghitten koszosak, ha pedig leesik a hó, a világ legszebb képeslapján lakik az ember, míg el nem olvad.

Van egy csodás Dunánk magas vízállással, és egy megalomán parlamentünk, de legalább szép cifra. Vannak mindenféle dombok, ahonnan elég messze a város, hogy tessék, ha nézni találnánk és van egy margitsziget, ahová ritkán vetődöm, de látványelemként létszükséglet. Vannak jólbejáratott helyek, ahol többször jó mint rossz, és vannak események is, bár róluk inkább csak utólag. Van rengeteg buzi autósunk, és rettenetes forgalmi anomáliáink, de ez is csak azt bizonyítja, hogy világváros a miénk.

Van könyvtár, színház, operaház és zeneakadémia, a kultúra fellegvárai magasodnak lépten-nyomon, és jó eljátszani a gondolattal, hogy megnézhetném őket belülről is, akár. Na igen, és vannak történelmi emlékek százszámra melyeket legutóbb általánosban láttam közelről, és táblák a házfalakon: itt élt, itt dolgozott, itt váltott lovat.

És itt vagyok én is ám és néha álmodom rólad, és ilyenkor érzelgős leszek vagy, ahogy te mondanád "cuki", bár e szótól, ha mástól hallom, a hideg futkos hátamon.

Mindenesetre megpróbálok nem belegondolni semmibe, ami messzebb van, mint az esti foci, aztán majd lesz valahogy, bár nekem ma sehogyse tűnik majd lennie.

csók

Szerelmes Demszkij  ¶ 15:26