Nemis tudom annyiminden, smégis nemsok ami történik, tehát:

Tegtnap este melegvíz fakadt otthon, sez bizony rejtély mer elvileg a villanyóra nem bírja el a vízmelegítőt, ráadásul ez empirikusan geprüft önkezű tesztelés által. Vagyis csoda történt, de ne is lepődjünk meg, hisz a csodák korát éljük, vagy legalábbis én, bár az előjelekkel néha gond van.

Mielőtt vizetfakasztottam vón moziba mentem Bettel, aki baromi szép volt és ijesztően jófej, de én se adtam alább. Megint sikerült egy olyan kedveset mondania, hogy percekig nem tértem magamhoz, úgy látszik ehhez különös tehetsége van, ami nem baj, ugyanakkor persze veszélyes reám nézve. Szal beültünk a filmre, amiről fogalmunk se volt, hogy mi, sőt a címét azóta se, viszont igen illusztris névsor szerepelt benne, többek közt Ethan Hawk meg valami sármosan macsós francia. Fel is tüntek nemsoká ezek ketten a vásznon, énmeg kérdeztem a kedvest (bevallható, némi féltékeny éllel), hogy akkor most ugye őrült szerencsésnek érzi magát, hogy egyszerre szemlézheti ezt a két sármőrt, mire aszonta télleg nem tér magához, hogy két kedvenc pasiját nézheti, miközben a harmadik meg ott ül mellette. Ezek után persze ma nem találkozunk mert tanul, amit én nemtok hová tenni, de lehet, hogy bennem a hiba és ez másnál télleg indok.

Befejeztem végre Dzsánni cikket, mondjuk amikor ma reggel rámcsörgött az összekötő teremtés, hogy csinálnék-e másfél oldalt a hatból némiképp morcos voltam (később tisztáztuk, hogy folytatásokban közlik le az egészet). Aztán összenyestem neki a másfelet, el is szállt, összenyestem hát megint, azt végre sikerült átküldeni (a két esemény között képzelhető mértékű kurvaanyázás). A tetszés, amit cikkem aratott, már említésre sem érdemes.

Miközben arra vártam, hogy gépem megnyissa a world-öt eszembe jutott egy módszer, amellyel minőségi munkára ösztönözhetnénk fusizó rendszergazdánkat. Nem túl bonyolult, csak egy nagy lavór víz kell hozzá, abban tartanám lenyomva a jóember fejét, amíg egyre lassuló pc-m megnyissa az éppen kívánt programot. Az említett worldöt talán még túlélné, az Explorer már necces, a Nero pedig még a gyöngyhalászok között is aratna.

Kaptam D-től egy levelet, melyben megpaskolja vállam nagyszerű blogomért, ezen felbátorodva kicsit olvasgattam saját archívjaimat és rá kellet jönnöm, hogy néha egész szórakoztató bírok lenni, szerénytelenség nélkül, úgy ám.

ps: Tibi kolléga ma nem jött dolgozni, mert nárcisz típusú virágot hajtott leánya ballagására, hiába mondták neki többen is, hogy az már bizony elvirágzott (az ígéret szép szó). Tiborunk enyhén világundoros és összeesküvés elméletes világában persze mögöttes tartalommal gazdagodnak az ilyesfajta események, most is megkapta a magáét a virágos maffia, amely mindig olyan virágot árul, ami éppen nyílik, és nem olyat, amilyen neki kellene (rohadékok). Egy ismerősének, akinél nárcisz után érdeklődött eképpen magyarázta el hogyan is néz ki a keresett tárgy: alul van a zöld, felette meg a virág. A legszebb az, hogy a komának ezek alapján sikerült a virágot beazonosítania. Egyre furább ez a világ.






  ¶ 15:13