tegnap ejjel hazasetalva bulibol egyszerre nagyon magam,
es nagyon fejjel lefele voltam. A gyalogoshid feljarojanal taktikusan leultem a szegelyre, csinaltam egy cigit, es kivartam mig az egyetlen atkelo eltunik a latokorbol. Aztan (legyunk fellengzosek) a let elviselhetetlen konnyusegetol nehez szivvel, felhangosan enekelve atkeltem a brisbane riveren:
A következő buszon
Rajta leszek én is
Jelzek majd egy réten
A busz megáll és én mégis
Szólok, hogy bocsánat
De van velem egy állat
Aki még tovább akar menni
Még egyszer, bocsánat.
A tévét nézte sokat
És messzebb akar jutni
Én egy mesebeli disznót
Viszek a végtelenbe túrni
Orra az ablakon
A következő buszon
Egy ringó Ikaruszon
Orra az ablakon.
Egész éjjel nézi
A távolodó fákat
Kérdeztem, hogy mit lát
Azt mondta, hogy fákat
Lát ő elsuhanni
Egy záródó világba
És egy malacot hajszálon
Hófoltot húzni a sárba
kis b