annyit elek mostanaban, hogy alig elek
elobbutobb megirom Tamasbatyot, a fidzsi-i bluesenekest, aki 50es60as evek beli szamokkal vidamitja a belvarost nap, mint nap. A repertoar szeles, a korabeli tinglitangliktol a klasszikusokig sokminden felcsendul a -nem tulzas- arany torokbol.
A bacsi persze fekete, kopcos es kedves. Sokat megelt, vidam szemei vannak es erezhetoen szerelmes a zenebe, amit jatszik. A fidzsii akcentus mar csak hab a tortan.
Nagy a verseny, de talan o a legjobb dolog brisbanben. A reszleteket majd holnap.
egyebkent meg,
look at me