Pijjó nekikészült, ahogy illik
jól megválasztott sebességgel ment neki az ugratónak, szép ívben szállt, és lágyan fogott havat. Tökéletes produkciónak mondhatnánk, ha leérkezéskor alamuszi módon le nem old az egyik léc, repítve hősünket látványos bucskával hóba, fejjel előre. Harsányan mulató szemünk láttára előásta magát immáron öltözve fehérbe, és méltatlankodó hangon csak ennyit mondott:
Ez annyira igazságtalan!
"Ha nem lenne Pijjó, ki kéne őt találni", mondta valaki az ilyenkor szokásosat. Mintha nem éppen ott bújna meg az ördög, hogy azt nem lehet.