Tanárnak lenni olykor nehéz feladvány:
Mis.-ék osztálya a gimnáziumban gyakorta viccelte meg gyengébbkezű tanárait, olykor viszonylag egyszerűbb, konvencionális módokon, máskor viszont oly’ kegyetlenül kreatívan, hogy csak hüledezik az ember.
Kedvenc esetem a „tanulásmódszertan” oktató
ugratása. Mondhatnánk könnyű egy ilyennel packázni, az isten is a diákok játékszerének teremtette, ám esetünkben az állítmány bőven túlmutat a tárgyon.
Talán ha pár hete tanította őket, mikor egy nap a terembe belépve a jól megszokott ülésrend helyett egy labirintussal fogadták a tanulók. A csintalan nebulók ugyanis a padokat és székeket felhasználva útvesztővé alakították át a terem hagyományos struktúráját. Mint minden tisztességes labirintusnak, ennek is egy bejárata volt (itt áll most emberünk), és az egyetlen kijáratnál ért véget. Utóbbit -könnyed diákcsíny- a terem nyitott ablaka szimbolizálta.